A Raoul Wallenberg-díjat a Wallenberg Egyesület kezdeményezte 20XX-ben azzal a céllal, hogy etikai mércét és példát állítson a magyar társadalmi- és politikai közélet elé. A díj azon személyek, szervezetek áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását ismeri el, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak embertársaiknak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, diszkriminációt elszenvedők érdekében, az emberi és állampolgári jogok törvényekben biztosított érvényesítésében kifejtett tevékenységükkel.

Raoul Wallenberg díjban részesülhetnek:
- Polgárjogi aktivisták, akik bátor kiállásukkal, életútjukkal mutatnak példát embertársaiknak a helyi, térségi és országos közéletben.
- Település-, intézményvezető, települési önkormányzatok, intézmények, akik (amelyek) példát mutatnak a normális emberi együttélésben, szerepet vállalnak a konfliktusok megoldásában, közreműködnek az emberi és állampolgári jogok érvényesülésében.
- Írók, újságírók, szerkesztőségek, szellemi műhelyek közösségei, akik (amelyek) munkásságukkal járulnak hozzá az előítéletes magatartás, a rasszizmus, antiszemitizmus, cigány ellenesség leküzdéséhez.
- Egyházi vezetők, egyházi közösségek, akik (amelyek) hitéleti tevékenységük során, a hit erejét felhasználva, aktívan közreműködnek a különböző népcsoportok, különböző felekezetek, vallási közösségek együttélésében, az egymás iránti előítélet leküzdésében.

A 2012. évi díjazottakról a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Külügyminisztérium képviselőiből álló bíráló Bizottság döntött.

A 2012. évi díjazottak:

Novák Ilona
Novák Ilona kezdeményezésére indult útjára a magyarországi Élet Menete egyedülálló vagonkiállítása. A selejtezés előtt álló közforgalmi teherkocsi 2004 óta rendhagyó történelemórák színhelye, a dokumentumok, tárgyi emlékek és fényképek a Holokauszt tragédiáját próbálják megértetni a fiatalokkal. A Holokausztot túlélt önkéntesek száma egyre csökken, Novák Ilona munkájának köszönhetően fiatal önkéntesek csatlakoznak hozzá. Gondoskodik a vagon megfelelő műszaki állapotáról, a balesetmentes megközelítéséről, a térítésmentes pálya- és állomáshasználatról, az őrzésről. Igazi pedagógus. A rendhagyó történelemóra keretében cipőnyomokat fest a vagon padlójára, azt érzékeltetve, hogy mit jelentett 80-100 ember utazása egy vagonban a haláltáborok felé. Szorosan összepréselődve egymás mellé álltak a gyerekek és a cipőtalp nyomokat együtt helyezték el. A rendhagyó történelemóra végén azt javasolja a diákoknak, hogy álljanak a cipőnyomokra és hallgassanak meg egy ötperces dalt egy zsidó és nem zsidó kisfiú barátságáról. 2010-ben a vagonkiállítás elnyerte a SozialMarie díjat.

Dani Eszter
Dani Eszter református lelkipásztor szolgálati helyei közül az egyik legmeghatározóbb az 1996 és 2008 közötti Kárpátaljai Református Cigánymisszió munkácsi közössége. Itt részese lehetett a gyülekezeti munka mellett a cigány gyülekezetek indulásának. 2009-től a Dunamelléki Református Egyházkerület megbízottjaként fővárosi cigánymissziós szolgálatokat végez jelenleg is. A nyári gyerektáborok szervezése, a sokszor rendhagyó keretek között zajló, sajátos hangulatú hittanórák, amelyek a gyerekeken és a fiatalokon túl a szülőket, a családokat is elérték. A missziója törekvése az volt, hogy segítsen az életvezetés, az egészségmegőrzés, a bűnmegelőzés terén, a tanulásban. Aktívan közreműködik a cigányság iránti előítéletek leküzdésében, hiszen a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága felügyeletével működő Roma Koordinációs Tanács tevékeny tagja a Magyarországi Református Egyház delegáltjaként. Lelkipásztori tevékenységével, életútjával példát mutat embertársainknak a hátrányos helyzetben élők, diszkriminációt elszenvedők érdekében végzett áldozatos munkájával.  

Pócsiné Sivák Erzsébet
Pócsiné Sivák Erzsébet Tagóvoda-vezető 1980–ban kezdte meg szakmai munkáját Érden az 1 sz. Napköziotthonos Óvoda Fő úti Tagóvodájában - Ófaluban, ahol a legtöbb diszkriminációt elszenvedő család él. Ezeket a gyermekeket szeretetteljes odafigyeléssel neveli, készíti fel az iskolára, a közösségi, társadalmi életre. A szülők egyéni problémájának kezelése, konfliktus megoldó képessége a szülők és a közvetlen környezet, illetve a város elismerését eredményezte. Az óvodában sem a gyermekek, sem a dolgozók, sem a szülők körében ma már nem okoz problémát a másság elfogadása. Fáradtságot nem ismerve kutatja fel a körzetébe tartozó óvodás korú gyermekeket, akiknek az integrálását, azonos tervek és azonos szabályok alapján végzik, de egyéni fejlesztési tervek alapján. Ennek eredménye a gyermekek zökkenőmentes iskolai beilleszkedése. Fontosnak tartja a különböző helyi szokásokra épülő programok megszervezését. A felzárkóztatás érdekében – a közös erővel összegyűjtött bevételből – családi kirándulásokra kerül sor. Nagy élmény, a pályázat útján megvalósult, egyhetes Zánkai üdülőtáborozás.

Hidvégardó Község Önkormányzata
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hidvégardó lakosainak 20%-a roma származású. A roma és nem roma lakosság együttélése évtizedek óta harmonikus, köszönhetően a település vezetése eredményes foglalkoztatási és közösségszervező munkájának. A munkanélküliség nem éri el a 10%-t, köztük a romák 80%-a foglalkoztatva van. Sikeresen folytatják a közfoglalkoztatás rendszerét, a szociális földprogramot. Sikeres volt a "Minden gyermek jól lakjon", a szennyvíz program. A helyi roma lakosság kisebbségi közösségi házát a roma lakosok tevékeny részvételével, közös összefogással építették meg. Képzésekre, összejövetelekre, rendezvényekre folyamatosan használják a házat. A település jó példa arra, hogy hogyan lehet kitartó és következetes munkával a hátrányos helyzetű településen, hátrányos helyzetű lakossággal eredményesen megvalósítani a közösség szervezését és a kirekesztés helyett az integrációt, a nemzetiségek közötti békés együttélést.