A magyar honvédség különböző parancsnoki szintjein voltak, akik a nemzet érdekeit sértőnek tartották a zsidótörvényeket, elítélték zsidó honfitársaik üldöztetését.

Az első világháború poklát megjárt tisztek nagy része értetlenül fogadta zsidó bajtársaik politikai alapon történő megalázását, a származási táblázatok kötelező kitöltését. Többen felismerték, hogy a zsidók számára mind elviselhetetlenebb ún. kisegítő honvédelmi munkaszolgálat a hadsereg valós érdekeivel ellentétes, értelmetlen és pazarló. Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő többször fellépett a zsidó munkaszolgálatosok érdekében.

Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok, honvédelmi miniszter a fegyver nélküli szolgálatra kényszerített zsidó férfiak sokszor embertelenül nehéz terhein könnyített.  Humánus kiállása a nácibarát szélsőjobboldal mind hangosabb tiltakozását váltotta ki.  Tíz havi miniszteri működése után 1943 júniusában lemondani kényszerült.

Észak-Erdélyben Reviczky Imre alezredes, a X. sz. kisegítő munkaszolgálatos zászlóalj parancsnoka és Gombay Jenő főtörzsőrmester példás, emberséges magatartást tanúsított. Zsidó beosztottaikat következetesen megvédték az atrocitásoktól. (Mindketten a Világ Népeinek Igazai.) Reviczkyt a nyilasok 1945 elején „hűtlenséggel”, ellenállási tevékenységgel vádolták meg. A kivégzéstől a front gyors beérkezése mentette meg. Százaknak nyújtott önzetlen segítségével múlhatatlan érdemeket szerzett. Budapest III. kerületében és Izraelben három városban utcát neveztek el róla.

Ozoray Imre ny. ezredes és családja sokat segített zsidó ismerőseinek. A főtisztnek zsidó munkásszázad parancsnokaként többféle lehetősége adódott. Bélyegzőkhöz is hozzájutott, ezeket embermentéshez használta fel. Villájában kéttucatnyi üldözött kapott menedéket. Thassy Jenő és Görgey Guidó hivatásos főhadnagyok - neves magyar családok leszármazottai, a Világ Népeinek Igazai – bekapcsolódtak az ellenállási mozgalomba. Emellett zsidó ismerőseiket, köztük Karinthy Ferenc írót és másokat ötletesen oltalmaztak meg. Bátor és tevékeny szereplője volt akcióiknak Görgey édesanyja, Görgey de Thierry Friderika is.

A fegyveres ellenállási csoportok - a Gidófalvy Lajos főhadnagy, Mikó Zoltán vezérkari százados, Bondor Vilmos főhadnagy köré szerveződött törzsek - kiterjedt életmentést teljesítettek. Több száz igazolványt, mentesítési papírokat adtak bujdosóknak; szökött katonáknak, behívott egyetemistáknak, a származásuk okán üldözötteknek. Budapest VI. kerületében Gidófalvyék zsidó gyermekek százait mentették meg. Mikóék a magyar írók, a szellemi elit egy részének menekítéséből is kivették részüket.

A 20. munkaszolgálatos zászlóalj gazdasági hivatalának főnöke, Ferenczfalvi Kálmán munkaszolgálatos nők és férfiak százait mentette meg. 1988-ban a Világ Népeinek Igaza, 2003-ban Gyöngyös város díszpolgára lett. Tamásy László százados többször a Hadik laktanya (kémelhárítás) nyomozótisztjének adta ki magát. A kimentendőket nagy szigorúsággal „letartóztatta”, majd menedékbe szállította és megoltalmazta. Sokan menekültek meg Bóth Raymund alezredes, Löderer Emil és Fehér István őrnagyok legális/illegális intézkedései nyomán.

Zsidóknak nyújtott menedéket, időleges bujkálásra alkalmas katonai papírokat adott a Csohány Endre jogász parancsnokságával működő Görgey Artúr Egyetemi Zászlóalj. A náluk meghúzódott tíz munkaszolgálatost a kémelhárítás razziakor elfogta. December 4-én a Margit körúti katonai fogházban kivégezték őket.

Zsidó önvédelmet, ellenállást akart szervezni az angol hadseregben kiképzett ejtőernyős társaival Szenes Anna. Bátor terveiket árulás hiúsította meg. A zsidó rádióslányt megkínozták, november 7-én Budapesten kivégezték.

Ocskay László az első világháború harcaiban rokkant meg. Zsidó barátai, volt bajtársai kérésére 1944-ben zsidó munkásszázad parancsnoka lett. A ny. százados - az ún. ruhagyűjtő munkásszázadot mintegy „fedőszervezetként” működtetve a zuglói volt Zsidó Gimnáziumban - másfélezernyi üldözöttet mentett meg. Védenceit egyenruhák javításával foglalkoztatta, és a ruhagyűjtő század védelmére megnyert németek segítségével védte meg őket a nyilasok elől.

Közvetlen kapcsolatban állt Friedrich Bornnal és Raoul Wallenberggel is. A követségi titkár és sofőrje, Langfelder Vilmos utolsó budapesti napjait Ocskay lakásában töltötte. Innen hurcolták el őket Moszkvába, ahonnan sosem tértek vissza. (Ocskay később családostól az USA-ba menekült a szovjet hatóságok zaklatásai miatt.) A százados egyedülálló mentőakciójáról dokumentumfilm készült. A Világ Népeinek Igaza tiszteletére a Városligetben emlékpadot állítottak.

Több száz veszélybe került személy letartóztatását akadályozta meg a nyilas uralom idején Kudar Lajos csendőr ezredes, az Államvédelmi Központ egyik vezetője. Az őrizetbevételi listákon sorolt személyek nevét titokban előre átadta Rosner Margitnak és dr. Kovács Istvánnénak. Ők az érintetteket értesítették, így sokan megmenekültek. Buda ostromának végnapjaiban Kudar embermentő tevékenységért életével fizetett.

Almásy Tibor főhadnagy 1945 márciusának végén az egyik soproni laktanya parancsnoka lett. A város környékén a német Todt-szervezet magyar zsidó kényszermunkásokkal erődítési munkákat végeztetett. A szovjet csapatok közeledése miatt az SS a Sopron körüli falvakban százával gyilkolta le a brutális robotban elerőtlenedett, beteg vagy menetképtelen nőket és férfiakat. Március 28-án a Nyugatra menekülő magyar őrség Almásynak közel négyszáz zsidó munkaszolgálatost adott át azzal, hogy az SS rövidesen „elintézi őket”.

A főhadnagy a kényszermunkásokat a laktanya pincéibe parancsolta. A németül beszélőkből többeket honvédruhába öltöztetett, a kapukhoz vezényelte őket. Éjjel lepedőkre „Tífuszveszély” feliratot készítettek, ezeket a laktanya kerítésére függesztették. A mentőakció sikerült; az SS-ek nem léptek a laktanya területére, elszáguldottak. Almásy Tibor védencei túlélték a front átvonulását, ő maga a Világ Népeinek Igaza elismerésben részesült.

A magyar lakosság angol és amerikai pilótákat is mentett, életveszélyes körülmények között bújtatott a német hatóságok elől. A Szalai család Sopron megyei Csapodon, a német tábori repülőtér közvetlen közelében közel fél évig rejtegette Arnold R. Silverstein amerikai navigátort. Kiemelkedő tettéért 1985-ben az amerikai hadsereg Szalai Miklósnak magas kitüntetést adományozott.

Vissza...