Befejezésül érdemes átgondolnunk, mit tartalmaz a mentés fogalma. Megjeleníti a fogságból való megszabadítást. Az erőszakból, veszélyből vagy gonoszságtól; az erőszakos korlátozások alól történő felszabadítást, megmenekítést, illetve megóvást. Jelentheti az őrizetből való eltávolítást, vagyis a szökés, menekülés elősegítését és bármilyen módszerrel való megvalósítását.

A halálra hajszolt zsidók érdekében kifejtett fenti cselekményekért 1964 és 1970 között tizenhat, 1989-ig összesen közel kétszáz magyar polgár kapta meg a Világ Népeinek Igaza címet. Több száz magyar embermentő tiszteletére állítottak kis emléktáblát, ültettek fát a jeruzsálemi Jád Vasém Emlékhely hatalmas parkjában. Újabban – helyhiány miatt - megrendítően szép emlékkertet létesítettek. Ebben kőfalakra vésik fel a Soá idején zsidókat mentő, évente alapos jogi eljárással elismert személyek nevét.

A Világ Népeinek Igaza rangos kitüntetés. Minden egyes felterjesztést tudományos kutatómunkával alapoznak meg. 2009-ben a Magyarország területén zsidókat mentő, a Jád Vasém Emlékhatóság által kitüntetett személyek száma meghaladta a hétszázötvenet. A budapesti Holokauszt Emlékközpont évente több dokumentált esetet terjeszt fel izraeli kitüntetésre. Számukra a Magyarország Bátorság Érdemjelet adományoz.

Rajtuk kívül számos magyar polgárról tudunk, akik kockázatos életmentő tettükért nem várnak köszönetet vagy elismerést. Erkölcsi, emberi kötelességüket teljesítették – mondják - s nem fogadnak el semmilyen kitüntetést.

Az európai zsidóságot ért rettenetes pusztulás adatai máig sokkolják az érző embereket. Napjainkban egyre inkább az önzetlen felelősségvállalás konkrét példái, a mentési esetek és akciók kerülnek előtérbe. Ezek a kihívásokkal teli korunkban biztos erkölcsi példát mutatnak, emellett erősítik a nemzeti önbecsülést is. Huszonháromezernél többen kapták meg világszerte az izraeli elismerést. Általános érvényű tanulság, hogy a mentőakciók, mint az emberség kiemelkedő megnyilvánulásai, számos példán keresztül szilárd erkölcsi értékeket közvetítenek.  Ezek a hiteles tettek élő cáfolatai az évtizedeken át hangoztatott negatív előítéleteknek, a hamis általánosításoknak. Az embermentési esetek kapcsán feltárt új tények a háborús évek valósághűbb képének fölvázolásához is adalékul szolgálnak.

Figyelemre méltó, hogy a Világ Népei Igazainak kiállása hat és fél évtized múltán is kiemelkedő értéket jelenít meg. Semmit nem halványult ez idő alatt. Svájcban példaként említik Carl Lutz Budapesten dolgozó egykori alkonzult, vagy a számos magyar intézményt, köztük a pannonhalmi főmonostort oltalmazó Friedrich Bornt.  Lutz helytállását Budapesten a központi gettó területén emlékmű örökíti meg. Washingtonban 2010-ben emléktáblát avattak tiszteletére. Ez utóbbi ünnepélyes aktuson Martonyi János magyar külügyminiszter kijelentette, hogy a tábla olyan mementó, amely bizonyítja, hogy a „legbátrabbak eredményesen tudtak ellenállni a gyűlölet erejének”.

Raoul Wallenberg kultusza világszerte tartós és eleven. Bátorságát az USA-ban posztumusz állampolgársággal is elismerték.  Izrael Állam több mint húsz városában utca őrzi emlékét. (1997. július 6-án emléktáblát kapott a szlovákiai Érsekújvárban, majd emlékművet Pozsonyban, pedig egyik városban sem járt!) A magyar fővárosban Wallenbergről már 1945-ben kórházi pavilont, majd utcát neveztek el. Életéről, budapesti küzdelmeiről Lévai Jenő 1947 végén könyvet adott ki. Hónapokon belül több kiadása jelent meg. Védencei, a túlélők hosszú évekig lesték, várták a róla szóló híreket. Hiába, mert az elhallgatás évtizedei következtek.

Az 1990-es években fordulat történt Magyarországon a háborús üldöztetés és az embermentés történetének feltárásában. Emlékezések, feldolgozások jelentek meg, értékes dokumentumfilmek készültek. A téma helyet kapott a tanintézeti oktatásban és a nevelésben. Az Igaz Emberek tiszteletére a főváros számos pontján állítottak emléktáblákat.

Budapesten 1992. augusztus 4. és október 31. között 80 éve született Raoul Wallenberg címmel – Ember Mária, Bajtay Péter, Sebes József és Horn Emil szervezésében - kiállítást rendeztek. Kiállították Wallenberg – Moszkvából visszaadott – személyes tárgyait, és sofőrje, Langfelder Vilmos életútjáról több családi iratot, védleveleket, fényképeket. A kiállítás katalógusa „…hogy a budapesti Wallenberg-kiállítás emléke fennmaradjon” címmel, dokumentumok kópiáival jelent meg. A város arcai sorozatban kiadták Ember Mária Wallenberg Budapesten c. kötetét. Langletről, Perlascaról, Wallenbergről, legutóbb Gennaro Verolinoról iskolát neveztek el.

1992-ben megalakult az Igaz Emberekért Alapítvány. Nemes célját máig teljesíti: a kitüntetett, rászoruló embermentőket segélyezi. 1993. június 6-án tartotta a budapesti Raoul Wallenberg Egyesület öt éves tevékenységének értékelését. Állásfoglalásában rögzítette: „A tisztességes magyar történelmi tudat kialakítása érdekében elengedhetetlennek tartja, hogy az iskolai tankönyveknek a holocaustot hiányosan és torzítva bemutató részletei a jövőben a történelmi kutatás által feltárt tényeknek, s azok súlyának megfelelően szerepeljenek.”

1998 júliusában társadalmi kezdeményezésre szoborbizottság alakult a Pátzay Pál készítette budapesti Wallenberg-emlékmű visszaállítására. A Debrecenben fellelt eredeti szobor másolatát és a talapzat mását Györfi Sándor szobrászművész készítette el. Ledöntése után fél évszázaddal, a Szent István parkban 1999. április 18-án avatták fel Wallenberg második budapesti emlékművét.

A 2001-től augusztus 4-e, Wallenberg születésnapja immár hagyományosan a Humánum Napja. Az alkalomból ünnepélyesen köszöntik a cselekvő emberszeretet magyar hőseit. A Raoul Wallenberg Alapítvány napjainkig magánadományokból 16 millió forintot fordított megemlékezésekre. A Wallenberg Füzetek sorozatban hat, a svéd hős tevékenységével kapcsolatos munkát adott ki. 2007-ben jelent meg a Raoul Wallenberg emlékezete című kiadvány, mely a svéd titkárról szóló, 1945 és 2005 között készült magyarországi cikkek, tanulmányok és időszaki kiadványok bibliográfiáját tartalmazza.

Budapesten 2010 nyarán a fővárosi közgyűlés határozatára a dunai alsó rakpartok egy-egy szakaszát nagyrészt a külföldi embermentőkről nevezték el. A humánum lovagjai morális örökségének ápolására 2011. augusztus 4-én megalakult az Igaz Emberek Társasága. Október 5-én Szekszárdon mutatták be Wallenberg szovjet fogságának színpadi feldolgozását, Ernst Pichler Végjáték a Lubjankában című kétrészes drámáját.

Magyarország Kormánya 1378/2011. (XI. 8.) kormányhatározatában a 2012-es Raoul Wallenberg Év megtartásáról rendelkezett. Az Emlékév keretében a magyar főváros és az egész ország 2012. augusztus 4-ére, Raoul Wallenberg születésének centenáriumára készül. A határozattal létrehozott Emlékbizottság vállalta, hogy a svéd hős és magyar munkatársai emberbaráti kiállásának emlékét, értékes erkölcsi hagyatékát megőrzi és széles körben terjeszti.

Szita Szabolcs

Vissza...